A Körös-Maros Nemzeti Park, illetve a természetvédelmi kezelését ellátó Igazgatóság hazánk hetedik nemzeti parkjaként 1997. január 16-án jött létre a Dél-Tiszántúl természeti és táji értékeinek megőrzése érdekében. A Nemzeti Park Igazgatóság működési területe 800 000 hektár, ami magába foglalja Békés megyét, Csongrád megye Tiszától keletre eső felét, valamint a Körös-ártér és a Dévaványai-Ecsegi puszták területi egységek Jász-Nagykun-Szolnok megyébe átnyúló részeit. Feladata a Nemzeti Park fenntartása és fejlesztése.
Körös-menti Turisztikai egyesület
Körösök szívében, legendák földjén
A Mini Magyarország makettpark Szarvas legújabb nevezetessége. A Szarvasi Arborétumban 2013-tól a növényritkaságok mellett néhány óra alatt az egész országot bebarangolhatjuk. Magyarország számos épített csodájának minden apró részletében kidolgozott kicsinyített mása megtalálható a régi Magyarország közepén, Szarvason.
Aki még soha nem látta a budapesti Lánchíd oroszlánjainak nyelvét, kihagyta a Kecskeméti Cifrapalotát, vagy megnézne egy csatajelentet a 16. századi egri várban, annak a Mini Magyarország a tökéletes kirándulóhely. Magyarország nevezetességei kicsiben egy helyen, felnőtteknek, gyerekeknek, családoknak és osztályoknak egyaránt kötelező országjáró program.
Kerüljön beljebb, és ismerje meg a magyar népművészet és népi iparművészet általunk készített alkotásait, fedezze fel a portánk nyújtotta lehetőségeket!
Az Arborétum és a “Pepi-kert” története az olasz eredetű Bolza család nevéhez fűződik. Bolza Péter tábornok 1798-ban lett szarvasi földbirtokos, amikor elvette feleségül Harruckern János György unokáját, Stockhammer Antóniát. Fiuk, Bolza József feleségével, gróf Batthyány Annával kezdte meg az Anna-liget fásítását. A parkban és a később épült kastélyban ma a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság működik. Az ifjú Bolza József – akit “Pepinek” becéztek – a mai Arborétum magasabban fekvő részein – amelyet az árvizek nem öntöttek el -, ültetett el néhány fát. Később a szarvasi kastélyt és a birtokot Bolza Pál (1861-1947) örökölte. Emellett nagybátyjától, Bolza Józseftől megkapta a jelenlegi Arborétum területén lévő “ligetes, fás legelőt”, ahol aztán a Körösök szabályozásának befejeztével, az 1890-es években kezdte meg a nagyobb arányú telepítést. Az Anna-ligeti park sok értékes fáját ültette át a mai helyére, illetve számos növényritkaságot hozott, hozatott a világ minden tájáról. Kertjének felügyeletét az 1940-es években az államnak ajánlotta fel.
Szarvasi “Szent Klára” Gyógyfürdő
2004-ben fejeződött be a múlt század elején épült városi fürdő rekonstrukciója. A megvalósítás a kor követelményeinek megfelelően történt, így a magas technikai színvonalú üzemeltetés, az akadálymentesített közlekedés, valamint a szigorú közegészségügyi normákhoz igazodó vízkezelés mind a nyújtható szolgáltatások kényelmes, zavartalan és biztonságos igénybevételére nyújt lehetőséget. A fürdő területén hat fedett medencét vehetnek igénybe a fürdővendégek. A négy tisztított vizű, feszített illetve süllyesztett víztükrű medence sport, rekreáció és szabadidős tevékenységek végzésére egyaránt alkalmas.
A Holt-Körös partján egy különleges atmoszférájú, közel ezer ember befogadására képes színházat adtak át 2011-ben. Az amfiteátrum jellegű épület mellett egy gyalogos fahíd is épült. 2012-től az egyik legnagyobb turisztikai attrakciója lehet a szarvasiak számára Békés megye legújabb játszóhelye, a Szarvasi Vízi Színház, amely Magyarországon egyedülálló építészeti megoldásként egy stilizált várkastély és egy amfiteátrum szelíd ötvözeteként épült fel egy remekbe szabott új gyalogos fahíd szomszédságában. Ez a színpad egyfajta összművészeti játszóteret kíván biztosítani a hazai és a Kárpát-medencei színjátszásnak.
A Tessedik Sámuel Múzeum alapításának célja a helyi történelmi és kulturális örökség bemutatása, Szarvas és környéke régészeti, történeti, néprajzi, helytörténeti értékeinek megtartása, ápolása, ezen értékek minél szélesebb körben való bemutatása.
További látnivalók Szarvason és környékén
korospartinyaralas.wordpress.com 